Halász Judit gyerekdalait hallgattam és időutazást tettem a gyerekkoromba. Közben anyuc-cal beszéltem a messengeren órákig és nagyokat hógolyóztunk a téli audible-nek köszönhetően.
A mai délután egy visszautasítás hatására depresszív hangulatba estem, egy órán át könnybelábadt szemmel bambultam csak úgy a tévé képernyőjére. A legszerencsétlenebb és a legtehetetlenebb embernek éreztem magam az egész földkerekségen.
Gyógyír: Halász Judit gyerekdalai és édesanyám.
Most már jobb. Lazítanom kellene. Kocsmázni, beszélgetni jó nagyokat ismerős- és ismeretlen emberekkel, vitába szállni, megvédeni a nézeteimet, majd a feszültség levezetéseképpen jó nagyokat táncolni. Igen, azt hiszem ez jót tenne.
Holnaptól már el is kezdem. Újra, több hónapos kiesés után, felfedezem a Kincses Várost by night.